Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Betegségek:

Harapott sérülések

Húsevő állatok lévén a macskák és kutyák viselkedésének része az agresszió. A nyugodt habitustól, illetve a jó neveléstől függ, hogy mennyire kerül felszínre ez a tulajdonság. Leggyakrabban az egymás közti civakodások okozzák a sérüléseket. A verekedési kedv általában fokozódik az ivarzási időszak eljövetelével (kutyáknál ősszel és tavasszal). A harapott sérülések mindig súlyos esetnek számítanak, hiszen szinte mindig fertőzöttek. Az állat szájüregében - de az emberében is - temérdek kórokozó él, amely semmiféle károsodást nem okoz addig, amíg nincsen sérülés, ahova bejutva szaporodásnak indulhatna.A harapott sebek többsége nyomán csak egy szemfognyi nyílás marad a bőrön, amely rendszerint alig észrevehető. Ennek a sebnek a környéke pár nap alatt jelentősen megduzzad, lötyögős tapintatúvá válik, környéke meleg és nagyon fájdalmas lesz. Ez a tályog, melynek üregében genny van. A tályog azért alakul ki, mert a behatoló szemfog a szájüregből baktériumokat visz a sebbe. A sebszélek rögtön összezáródnak, és a szövetek közé bekerült baktériumok elkezdenek szaporodni. Sokszor az ilyen harapott sebek már látszólag meggyógyulnak, alig észrevehetőek, különösen a szőr között nem fedezhetők fel.

A baktériumok nagy része oxigénszegény környezetben szaporodik jól, tehát ideális körülményeket találnak a gyorsan összezáródott sebszélek alatt. Az ilyen tűszúrásnyi harapott sebek - amelyeket a húsevők szemfogaikkal ejtettek - egy injekciós tűvel bőr alá bejuttatott baktériumtelepre hasonlítanak, s ha ezeket nem kezelik, nagyon gyakran tályogosodnak.

A szörtüszőatka

A szőrtüszőatka (Demodex canis) gyakorlatilag minden kutyában megtalálható. Az atkák a szőrtüszőkben, faggyúmirigyekben élnek, de rendszerint mégsem okoznak klinikai tünetekben megnyilvánuló elváltozásokat (betegséget). Hogy egészen pontosan mi váltja ki a bőrelváltozások formájában megnyilvánuló betegséget, nem lehet megmondani. Valószínűsíthető, hogy a szervezet ellenállóképességének csökkenése (egyéb betegség a háttérben, immunhiányos állapot) van a klinikai megjelenés hátterében. Az ilyen típusú betegségekre szoktam mondani, hogy "indikátorbetegség", azaz jelzi, hogy a háttérben valami nincs rendben.

Ennek megfelelően érdemes az állaton alapos vizsgálatokat végezni (kiegészítő vizsgálatokkal - vérvizsgálat, röntgen, ultrahang, stb. - egyetemben) egy esetlegesen a háttérben megbúvó betegség felderítése érdekében.

Bolha:

Amennyiben kutyáink bolhásak csak vennni kell bolhanyakörvet vagy bolha elleni spray-t vagy antibolha samponnal meg kell mosni őt,A vakaródzástól nem tudjuk kutyáinkat megállítani, ha ezeket nem tesszük meg.

Allergia:

A kutyáknál és a többi háziállatnál máshogy jelentkeznek az allergiás tünetek, mint az embereknél. A kutyák nem prüszkölnek, nem folyik az orruk, hanem bőrükön érzik a problémát. A viszkető pontokon - általában a farkuk tövénél -  tarra vakarják, rágcsálják magukat, legrosszabb esetben gennyes sebek is kialakulhatnak.

Etetés:

 

A különböző kutyafajták testméretében, testfelépítésében jelentős különbségek vannak. Ezeket az eltéréseket az okozza, hogy az idők során az egyes fajtákat más és más célból tenyésztették ki. Ez eredményezte pl. az agár aerodinamikus vagy a rottweiler robusztus testfelépítése közötti különbséget, vagy a yorkshire terrier és az ír farkaskutya mérete közötti eltéréseket. Ez a hatalmas genetikai diverzitás azt is mutatja, hogy az egyes fajták tulajdonságai és igényei jelentős mértékben eltérnek, így mások a táplálkozási igényeik is. Az egyes fajták táplálékát mindig a fajta jellemzőinek figyelembevételével kell meghatározni.

Gyorsabban nő, mint a csontozata

Különösen oda kell figyelni a nagytestű fajták növendékeinek táplálására. Ezeknél a fajtáknál a tenyésztés gyakran a minél nagyobb felnőttkori testméret elérésére irányult. A nagy testméret és az ehhez szükséges rendkívül gyors növekedési ütem miatt azonban, sokkal nagyobb a kockázata a csontfejlődési rendellenességek kialakulásának a növekedés rendkívül gyors és intenzív időszaka alatt.

Túladagolás vagy alultáplálás?

Nem a nagy növekedési sebesség káros a kutyára, hanem a minél nagyobb testméret elérésére irányuló, összetevőkben túladagolt etetési módok a veszélyesek. Míg 20-30 évvel ezelőtt sok kutyát csak ételmaradékkal, silány tápokkal etettek, akkor előfordult, hogy a nem kielégítő táplálás okozott gondot. Ma meg már szinte csak a vitaminok, kalcium és a takarmány egyéb alkotórészeinek túladagolása által okozott problémákkal találkozunk. A "vitaminból, táplálékból minél több, annál jobb" álláspont hibás, a növekedésben lévő állatnak a szükségleteinek megfelelő mennyiségre - és nem többre - van szüksége.

 

Kiskutyát vagy új kutyát?

A család által kinézett kutyus végre elérte az elválasztási kort (kb. 8 hetes), így haza lehet vinni. Ilyenkor a legtöbb tenyésztő megajándékozza az újdonsült gazdikat egy "kiskutya kezdőcsomaggal", amiben a kutyához tartozó "használati utasítás" és pár napra elegendő táp van. Ennek hiányában azonban a felkészületlen gazdik az első pár izgalmas óra után nem tudnak mit kezdeni a kutyussal, nem tudják mennyit eszik, mikor pisil, milyenek a képességei és egyáltalán mi várható el egy ilyen jószágtól. Utánajártunk tehát, hogy mire számíthatunk, ha családunk egy nyolc hetes kiskutyával bővül.

Egy kéthónapos kiskutya, akárcsak egy csecsemő, a testi szükségleteire koncentrál: eszik, iszik, alszik, űrít és játszik. Természetesen észleli és - a tévhitekkel ellentétben - meg is jegyzi mikor, melyik cselekedte vált ki a gazdikból biztatást vagy éppen feddést. Ezért ilyenkor már nyugodtan elkezdhetjük a szobatisztaságra való nevelését, és ha a szőre igényli, akkor annak ápolását is, hogy időben hozzászokjon és később se legyen kényelmetlen se neki, se nekünk.

Nézzünk egy rövidke ismertetőt és használati utasítást 8 hetes kutyákhoz:

Mekkorák? - A legtöbb kiskutya mérete ebben a korban csupán a töredéke a felnőtt egyedének. Látványos növekedés két hónapos kortól 6 hónaposig várható, ekkor szemünk láttára nyúlnak és súlyuk is szépen gyarapodik. De az, hogy mikor, milyen ütemben növekednek, teljesen fajta-, egészség-, egyed- és persze tartásfüggő. A felnőttkori méret eléréséig, ha a kutyusokat a papírformák szerint tartják és gondozzák, akkor általában egyenletesen fejlődnek és hozzák a könyvekben található méreteket és fejlődési szakaszokat.

Fogak - Ez idő tájt többnyire 28 bébifoguk és egy pár felnőtt metszőfoguk van. A fogak előbújásához rágójátékokra van szükség, melyek hiányában a lakásban fellelhető egyéb dolgokon (cipők, bútorok, pólók) fogják élesíteni fogaikat.

Érzékszervek és érzések - Kéthónaposan még remegéssel és nyöszörgéssel fejezik ki félelmeiket és ugatással, izgága ugrálással utalnak arra, ha a figyelem középpontjába akarnak kerülni. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk érzéseiket, mert ilyenkor fejlődik ki szociális érzékenységük. Az érintés és a simítás rendkívül fontos számukra, erősíti egyéniségüket, bátorságukat és kapcsolatukat a gazdival. Bár már kitűnően működnek érzékszerveik (látás, hallás, szaglás), még nem tudják mire kell figyelni, most kezdenek el ismerkedni a szagokkal és a külvilággal.

Vizelettartó képesség - 8 hetes korban mindössze 3 órán keresztül képesek tartani a vizeletüket. Ez azt jelenti, hogy háromóránként sétára kell indulnunk, különben "csőtöréssel" kell számolnunk.

Intelligencia - Az hogy mennyire okosak, tekintetükből kevésbé derül ki, inkább a mindenre kiterjedő kíváncsiság tükröződik szemükben. Képesek megtanulni könnyebb szabályokat, illetve elsajátítani egyszerűbb dolgokat, de figyelmük hamar lankad, illetve más, számukra érdekesebb és izgalmasabb tárgyak felé irányul. A játékból (akár társaikkal, akár velünk, emberekkel) rengeteget tanulnak. Sokan ott követik el a hibát, hogy eleinte nem engedik gyerekek közelébe a kutyákat, azzal a kijelentéssel, hogy előbb megtanítják viselkedni! Pedig, ha nincsenek kezdetektől gyerekek közelében, akkor nem tudják, hogyan kell viselkedni...

Ebben a korban alakulnak ki félelmeik: bizonyos tárgyaktól, hangoktól és emberektől tartani fognak. Ne hagyjuk, hogy a pánik eluralkodjon a kutyuson. A rettegett dolgoktól való ijedtségen fokozatos hozzászoktatással enyhíthetünk. Sétáltassuk minél többet, vigyük ingergazdag környezetbe és hagyjuk idegen kutyákkal játszani.

Mozgékonyság, ügyesség - Ha figyelembe vesszük, hogy 3 hetesen tanulnak meg járni, 5 hetesen futni, akkor érthető, hogy miért olyan ügyetlenkék még 8 hetesen. A motorikus képességek csak később alakulnak ki, illetve tökéletesednek, de ahhoz, hogy jó mozgású, ügyes kutyus váljék belőlük, sokat kell játszaniuk és fejleszteniük képességeiket. Ugrálni is ilyenkor tanulnak meg, ezért eleinte ne legyünk rájuk mérgesek, hiszen új képességet fedeztek fel magukban, amit ki kell próbálniuk. De azt azért ne engedjük, meg hogy rászokjanak az emberekre való felugrálásra, mert nehéz leszoktatni őket róla.

Ha a kutyus éppen készül ránk ugrani, meg kell állnunk biztosan fél lábon, a másikat pedig térdben behajlítva magunk elé tartani. Elég csak addig a pillanatig, amíg a kutyát megakadályozzuk abban, hogy hozzánk közelebb érjen. Így a mellkasával ütközik a térdünkhöz, ami elég kellemetlen számára. Érdemes mindig egy tiltó parancsot is hozzá alkalmazni (pl. rossz, nem szabad, fúj stb.). Ha továbbra is próbálkozik, a lábemelés legyen kicsit határozottabb, így a kutyát, már nem csak távol tartjuk, hanem kicsit meg is lökjük a térdünkkel, így a kellemetlen hatás miatt abbahagyja az ugrálást.

Megjelenés és szőrzet - Kéthónaposan még a szőrük is csak "kölyök", szerkezete sokat fog változni, mire megnő. De addig is gyakran fésülgessük, hadd szokják az ápolást. Persze ezt is igazítsuk a kiskutyák tűrőképességéhez, ne fésülgessük órákon keresztül, csak amíg jól esik nekik, így pozitív élményként fogják eltárolni. Egyes fajtáknak ebben a korban áll fel a fülük, vagy nyúlik meg a pofarészük.

Alvásigény - Egy 8 hetes eb miután kijátszotta magát, evett, ivott és ürített, többnyire alszik, akár 18-22 órát is egy nap. Nem is szabad felkelteni, hiszen ilyenkor fejlődik csak igazán